A Hitachi új, héliummal töltött merevlemezeinek piacra dobása újabb technológiai fejezetet nyit a merevlemez-evolúció történetében. Ez is bizonyítja, hogy a piac exponenciálisan növekvő tárolási kapacitás igényére továbbra is elsősorban a merevlemez-technológia adja meg a választ. Az egyre nagyobb adatsűrűség és az új technikai megoldások az adatmentőknek is kihívást jelentenek.
„A héliummal feltöltött merevlemezes meghajtók megjelenése ugyan fejlesztéseket követel meg tőlünk az adatmentés technológiájában, de ez nem állít minket megoldhatatlan feladat elé.” – mondta Szekeres Gábor, a KÜRT Adatmentés üzletágának vezetője.
Fejlődés
A merevlemezek héliummal való feltöltésének technológiáját nyolc évig fejlesztette a Hitachi, mire megérett a sorozatgyártásra. Merevlemezgyártó berkekben már a 2000-es évek elején megszületett a koncepció, miszerint a kisebb súrlódású hélium gázzal való feltöltés csillapítja a rezgést a merevlemezek belsejében. Így nagyobb pontosságot lehet elérni az írási és olvasási műveletek közben, ami nagyobb adatsűrűséget, vagyis azonos méretű felületen több adat tárolását teszi lehetővé. Azonban 2005 körül, nagyjából a 2-300 gigabájtos merevlemezek piacra dobása előtt, a merevlemez gyártók azt a feladatot adták fejlesztőmérnökeiknek, hogy állapítsák meg, melyek a mechanikus működésből fakadó kapacitáskorlátok. A legtöbb kutatás azt mutatta, hogy a korlátokat elérték, a merevlemezes technológiával nem növelhető tovább a tárolókapacitás.
Az élet szerencsére nem igazolta a félelmeket. Megjelent a perpendikuláris adattárolás a Toshibától, amely több mint háromszorosára növelte az elérhető adatsűrűséget. A mérnökök mind tovább és tovább növelték a merevlemezek kapacitását a növekvő piaci igényeknek megfelelően. Ennek köszönhető, hogy a merevlemezek az adatátviteli sebesség, a tárolókapacitás, az élettartam és a bekerülési ár versenyében ma is élen járnak.
A piac
A laptopok 98%-át ma is merevlemezzel adják, egyelőre táblagépekben, telefonokban és egyes laptopok esetében használnak SSD-t (Solid State Drive-ot), vagyis Flash alapú, félvezető adattároló eszközt. A szerverekben a hagyományos HDD meghajtók mellett már megjelentek a merevlemez és SSD technológiát ötvöző hibrid meghajtók. Az SSD-k ára viszont még most is jóval meghaladja a merevlemezekét, kapacitásban pedig továbbra sem versenyeznek velük. A Hitachi bejelentése azt valószínűsíti, hogy ez a következő néhány évben még így marad.
Az új technológiák ritkán terjednek el gyorsan a piacon, ez főleg hardver megoldások esetén igaz. A KÜRT Adatmentéshez beérkező merevlemezek mérete jól mutatja ezt. A 2,5 collos laptop merevlemezek nagy része még 250GB kapacitás alatti méretű. A nagyméretű, 3,5 collos merevlemezeknél nem ritka az 1 TB (Terabájt = 1000 Gigabájt) környéki kapacitás, azonban ezek általában üzleti felhasználású szerverekben működnek. De ma már az sem ritka, hogy 20 meghajtót tartalmazó szerver érkezik a KÜRT-höz adatmentésre, amelyben a merevlemezek egyenként 2 TB kapacitásúak.
Az adattárolók kapacitásának növekedését továbbra is a piac gerjeszti, a tárolt adatok mennyisége exponenciálisan nő. A cloud vagy felhő alapú szolgáltatások (távoli adat vagy alkalmazás kiszolgálók) térhódítása pedig tovább fogja növelni a minél nagyobb adatsűrűségű és kapacitású adattárolók iránti igényt. Nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a Hitachi valószínűleg jó úton jár az új technológiával.
Adatmentés
A gyártási folyamatban ezek a merevlemezek is tisztatéri (pormentes levegőjű) környezetben vannak, és csak az utolsó fázisban töltik fel őket héliummal, vagyis cserélik le a bennük lévő levegőt héliumra. Amikor egy ilyen eszközben mechanikai sérülés történik, és a merevlemezt a KÜRT laboratóriumában meg kell bontani, majd működésre kell bírni, ezt a gyártási folyamatot és környezeti feltételeket kell szimulálni a KÜRT szakembereinek.
A héliumos töltés azt eredményezi, hogy nagyobb lehet az adatsűrűség a tároló felületeken. Emiatt az író/olvasó fej pozícionálása valószínűleg jobban tolerálja majd a rendszerben bekövetkező változásokat. Ez azt jelenti, hogy egy meghibásodás után nagyobb lesz az esély az újraindulásra, ami valamelyest kompenzálja a technológiai nehézségek növekedését az adatmentő szakemberek számára.
„Tény, hogy a mai merevlemezes meghajtók vezérlő szoftverei sokkal több mindent tesznek és sokkal több öndiagnosztizáló funkciót látnak el, mint öt évvel ezelőtt. A KÜRT az adatmentési technológiájában ezeket az információkat és a javított vezérlési lehetőségeket is felhasználja. Ez tovább növeli a sikeres adatmentések esélyét.” – tette hozzá Szekeres Gábor.